A változás nem kizárólag valami rosszat jelent és nem is mindig külső tényezők miatt következik be.
A változás, változtatás iránti igény mindig is élt bennem, így pár héttel ezelőtt ismét belekezdtem valami újba. Egy nyolc héten át tartó tanfolyamot végzek, amit Dr Joe Dispenza tart. A tanfolyam arról szól, hogyan változtassuk meg magunkat, az életünket. Nagyon sokat tanultam már, de talán ez az, ami a legfontosabb, de egyben a legnehezebb is.
Már pár éve foglalkoztat ez a téma, mert mi lehet fontosabb, mint saját magunk? Több ember előadását hallgattam meg, és úgy érzem, egyenes út vezetett ehhez a tanfolyamhoz. Ami számomra a leghasznosabb, hogy tudományos magyarázatot is kapunk arról, mit, miért csinálunk. Korábban is próbáltam például meditálni, de nem tudtam, pontosan miért teszem, és mit várhatok tőle. Ennek hiányában az eredmény se volt kielégítő. Valójában nem is volt eredmény.
Dr Joe tudományos magyarázatot ad arra, miért nem segít például önmagában a meditáció, vagy a „pozitív” gondolkozás, ha nem vagyunk tisztában azzal, pontosan hogyan kell meditálni, és milyen módszerek milyen eredményhez vezetnek. Fontos azt is tudni, hogy a változás sosem egyik pillanatról a másikra következik be. Meg kell tanulnunk a tudatos elménket használni, „le kell szoknunk” arról, hogy automata üzemmódban éljük az életünket.
Mindenki tudja, milyen nehéz leszokni például a dohányzásról, az ivásról, de a saját életünket, jellemünket is éppen ilyen nehéz megváltoztatni. Azonban a változás, ha sikerül elérni, azon kívül, hogy nekünk sikerélményt ad, másoknak is például szolgálhat.
Amit valójában el szeretnék mondani, az, hogy milyen fontos szembenézni önmagunkkal, meglátni hibáinkat (mert vannak!), és mindent megtenni azért, hogy megteremtsük önmagunk jobbik énjét. Az én célom az, hogy olyan ember legyek, akinek a társasága örömet okoz másoknak.
Nagyon meglep, milyen kevés olyan ismerősöm van, aki ahelyett, hogy siránkozna, mert nem olyan a munkája, amilyet szeretne, magányosnak érzi magát, unatkozik, és még sorolhatnám, keresne magának olyan könyveket, hanganyagokat, „tanítókat”, akik segíteni tudnának neki. Ráadásul rengeteg színvonalas előadás, tréning van akár ingyen is.
Nem szabad mindig a szüleinket, tanárainkat, főnökeinket, vagy a politikusokat szidni azért, mert nem olyan az életünk, mint amilyet szeretnénk. Természetesen vannak olyan helyzetek, például járványok, háborúk, gazdasági válságok, amik súlyosan érintik az életünket. Azonban kellő lelki rugalmassággal, önmagunkba vetett hittel ezeken is túljuthatunk.
Azt is nagyon fontos felismerni, hogy mennyire ártalmas állandóan a médiát figyelni. Rengeteg úton, módon özönlenek ránk a rossz hírek. Nem szabad megengedni, hogy félelemben tartsanak minket, mert aki fél, állandó stresszben él, ezért meggyengül az immunrendszere és beteg lesz. Ezen kívül a félelemben tartott embereket könnyű irányítani.
Nem jó addig várni, amíg valami rossz történik velünk, ami aztán arra kényszerít minket, hogy változtassunk az életünkön. Meg lehet változni szenvedés, fájdalom közepette, de meg lehet változni az öröm, inspiráció állapotában is. Ki, melyiket választja, maga dönti el.
Bennem is akkor fogalmazódott meg a változás iránti igény, amikor már annyira nem tetszett az, ahogy érzem magamat, ahogy gondolkodok és viselkedek. Egyszerűen rosszul éreztem magam a bőrömben. Nem állíthatom, hogy sikerült teljesen megszabadulnom régi énemtől, de úgy érzem, jó úton vagyok. Sokkal kiegyensúlyozottabb, türelmesebb vagyok. Míg eddig félelemmel tekintettem a jövőbe, mára már megszűnt ez az érzés.
Ez a változás a kapcsolataimra is nagy hatással van. Ma már más emberek társaságában érzem jól magam, mint eddig. Régi ismerőseimben meglátom, korábban milyen voltam én is. Be kell vallanom, messze nem olyan, amilyennek lennem kellett volna.
