„Döntés nélkül más minősége lesz a tetteinknek. Aki pedig végképp nem akar dönteni, ahelyett gyakorta az élet dönt, aminek nem biztos, hogy örülni fog.”
„A választásaink elsősorban a jelenre vonatkoznak. …… A döntés más minőség. A döntéssel irányba állítom az életemet. Az elköteleződés pedig azt jelenti, hogy a döntés által kijelölt irányba haladok.”
Pál Ferenc
Elgondolkodtatónak tartom a fenti sorokat, mert sokszor nem töprengünk el bizonyos dolgokon. Például azon, mi a különbség választás és döntés között.
Amikor választanunk kell, természetesen mindig a számunkra jobb dolgot, kellemesebb, egyszerűbb, vagy szórakoztatóbb tevékenységet választjuk.
Természetünkből fakadóan kerüljük a nehézségeket, konfliktusokat, szeretjük jól érezni magunkat. Ezzel nincs is semmi baj, viszont ha valamiben sikert akarunk elérni, akkor okvetlenül számítanunk kell bizonyos nehézségekre.
Nézzünk egy konkrét példát! Szabina arról álmodozik, hogy külföldre megy dolgozni. Nyelvtudása azonban nem elég jó ahhoz, hogy olyan munkát kapjon, amilyet szeretne.
Választhatja azt, hogy beiratkozik egy tanfolyamra, de azt is, hogy most nem. Utóbbi mellett rengeteg érvet tud felsorakoztatni. Most ezek közül a két – szerintem – leggyakoribbat említem.
• drága (Mihez képest? A külföldi álommunkával milyen gyorsan keresnéd vissza az árát? Mennyit költesz havonta műkörmösre, fodrászra stb.?) Ellenérv: mindig, mindenki meg tudja finanszírozni magának azt, amit IGAZÁN akar. (Őszintén válaszold meg: Vettél már magadnak számodra irreálisan drága dolgot?)
• nincs rá időm (Mikor lesz? Miért lesz máskor több időd? 48 órából fog állni a napod?) Ellenérv: mindig, mindenkinek van elég ideje arra, mit igazán szeretne. (Őszintén válaszold meg: Ha most éppen egy jelentést írnál, és felhívna a szerelmed, hogy menjetek el megnézni egy filmet, mit csinálnál?)
Azonban, ha Szabina eldönti, hogy egy év múlva kiköltözik Kanadába, mert ott jó eséllyel kap a végzettségének megfelelő állást, akkor mindjárt más lesz a helyzet. Ebben az esetben az elkövetkező egy évben a saját maga által kijelölt irányba fog haladni. És igen, lesznek olyan napok, amikor fáradt, vagy csüggedt lesz, amikor legszívesebben abbahagyná az egészet, eldobná a könyveit, de mégsem teszi meg, mert annyira vonzó a cél, ami felé halad, hogy megéri vállalni érte a nehézségeket is. Elkötelezte magát valami iránt.
Az évek során rengeteg emberrel találkoztam, akik a fentiekre hivatkozva úgy döntöttek, hogy nem vállalják a kényelmetlenséget. Ők voltak azok, akik mindig panaszkodtak, de nem tettek semmit. Voltak azonban olyanok is, akik beleálltak a helyzetbe. Na, ők lettek sikeresek.
Kérdés: továbbra is panaszkodni akarsz, vagy változtatni?
Hiába áltatod magad, SOHA nem lesz megfelelő pillanat, mert az most van! Ne hagyd, hogy elillanjon! Ragadd meg az irányítást a sorsod felett!
Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy én is egy vagyok azok közül, akik megmondják a „tutit”, anélkül, hogy tudnák, miről is beszélnek, hadd mondjam el, hogy én is tapasztaltam hasonlókat.
Volt, hogy halogattam a döntést (ma is előfordul sajnos), vagy másvalakire bíztam. Esetleg olyan döntést hoztam, amit később megbántam. Nincs ebben semmi szégyellnivaló, ez szerintem teljesen emberi dolog. Azonban ha belátjuk, hogy ez milyen rossz hatással lehet az életünkre, mégis jobb, ha időben, megfontoltan magunk döntünk.
