Minden embernek természetes igénye van a szeretetre, megbecsülésre, elismerésre. Vágyunk arra, hogy mások megerősítést adjanak önbecsülésünknek.
Napjainkban a közösségi média egy olyan platform, ahol különösen erőteljesen mutatkozik meg ez az igény. Boldog, boldogtalan posztol képeket magáról, a gyerekéről, arról, hogy hol járt, mit evett és még sorolhatnám. Aztán a következő percekben, órákban azt figyeli, hányan kedvelték a bejegyzését. Egy szimpla „lájk”, egy kedves hozzászólás képes feldobni a napunkat, növelni az önbizalmunkat és pozitív érzéseket kelteni bennünk.
Ahogyan böngésszük a posztokat, a képek és bejegyzések alatt hagyott pozitív visszajelzések erőteljesen hatnak ránk. Az emberek örömüket lelik abban, hogy mások elismerik őket, és ezt az érzést próbálják minél gyakrabban megtapasztalni. Azért is keressük az ilyen megerősítést, mert ezzel mintegy tartozunk is valahova, része vagyunk egy közösségnek.
Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy számomra milyen érdekes jelenség az, hogy míg a híres emberek nagyon sokszor kapnak igen becsmérlő megjegyzéseket, addig, ha egy előnytelen külsejű átlagember tesz ki magáról egy képet, szinte kivétel nélkül mindenki azt írja, milyen fantasztikusan néz ki. Pedig dehogy!
Ez valószínűleg azzal lehet összefüggésben, hogy egy szép és híres ember irigységet kelt sokakban, míg egy átlagos emberrel könnyebben tudnak azonosulni. Vagy talán úgy véljük, egy híresség úgyis kap elég elismerést, míg mi szinte soha, hiszen a férjünk, feleségünk, állandóan kritizál, a főnökünk leüvölti a fejünket, a gyerekeink nem tisztelnek.
De térjünk vissza arra, honnan is származzon a megerősítés? Ideális esetben a családtól, szülőktől, rokonoktól, tanároktól, barátoktól, munkatársaktól. Egyszóval mindenki mástól, akivel csak kapcsolatba kerülünk. Egy-egy kedves szó, gesztus semmibe se kerül, viszont bearanyozhatjuk vele egy másik ember napját. Ráadásul, ha mi szépen bánunk másokkal, nagyobb a valószínűsége annak, hogy velünk is jól fognak bánni, kedvező megjegyzéseikkel megerősítik önbecsülésünket.
Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy mi magunk is el kell, hogy ismerjük magunkat. Megerősítést kaphatunk olyan egyszerű dolgokból is, ha például veszünk egy lapot és leírjuk, mi mindent értünk már el életünk során, milyen nehézségeket sikerült leküzdenünk, milyen ismeretekre tettünk szert. Mindenki sok dologra lehet büszke, ez egészen biztos.
Végezetül meg kell még említenem a felhasználók egy nagy csoportját, a tizenéveseket. Ebben az életkorban mindennél fontosabb a pozitív megerősítés, hiszen mindenki keresi a saját identitását, helyét a világban. Ebben az életkorban a pozitív visszajelzések igen nagy erőt adhatnak, azonban a negatív hozzászólások mérhetetlen kárt okozhatnak. De ez már egy másik bejegyzés témája lehetne.
