A komfortzóna kényelme? Ne dőljünk be neki, lépjünk ki a bátran belőle!

2022.03.06.

2022 elején is, gondolom, sokan tettek fogadalmat, hogy valamit másként fognak csinálni, mint eddig. Ezekkel a fogadalmakkal az a baj, hogy általában csak rövid ideig tartjuk be őket.

Arról, hogy ez miért van, most nem akarok írni, inkább arról, miért jó, ha a komfortzóna elhagyása mellett döntünk és másképp cselekszünk, mint eddig. A fejlődést mindig a változás hozza meg. Nem tudunk előre jutni, ha mindig egy helyben toporgunk. Persze ez nem könnyű, de azok lettek igazán sikeresek, akik ezt meg tudták tenni.

A legtöbben azért maradunk a komfortzóna nyújtotta biztonságon belül, mert azt hisszük, hogy ott legalább nem érhet meglepetés minket. A legtöbb ember fél a bizonytalanságtól, annak ellenére, hogy életünkben a változás az egyetlen dolog, ami állandó. Be kell látnunk, hogy nem minden változás rossz, vagy jelent veszélyt. Gyakran bent ragadunk egy helyzetben, pedig lehet, hogy az nem ideális, pusztán azért, mert kevésbé érezzük veszélyesnek, mint azt, hogy kockázatot vállaljunk.

Milyen sokszor nem lépünk ki egy rossz házasságból, kapcsolatból. Nem hagyjuk ott az állásunkat, amit pedig egyáltalán nem szeretünk. Mindezt csupán azért, mert úgy gondoljuk, az ismert rossz még mindig jobb az ismeretlennél. Pedig mekkora tévedés, önáltatás ez! Nem lesz soha még esélyünk se egy boldogabb párkapcsolatra, jobb állásra, ha nem válunk meg a régi rossztól.

A komfortzóna elhagyása révén tudunk előre haladni, igazi célokat megvalósítani. Ha állandóan olyan dolgokat csinálunk, mint eddig, az nem jelent fejlődést. Olyan célt kell kitűzni, amiről nem tudjuk pontosan, hogy fogjuk elérni. Hogy jutunk el A-ból B-be, nem lehet pontosan előre látni. A pontokat csak visszafelé tekintve tudjuk összekötni, ahogy azt Steve Jobs mondta.

Aki tart attól, hogy elhagyja a komfortzóna biztonságát, próbáljon ki először pár egyszerű dolgot. Változtassa meg pár hétre az étkezési szokását, menjen új útvonalon a munkahelyére, utazzon el egyedül valahova, iratkozzon be valamilyen tanfolyamra, vállaljon önkéntes munkát.

Kockázatvállalás nélkül nem tudunk előre jutni. A kudarc pedig nem kell, hogy azt jelentse, hogy elbuktunk. Egyetlen kimagasló eredményt elért ember sikerhez vezető útja sem volt mentes a buktatóktól, de ők szilárdan hittek abban, amit meg akartak valósítani, olyan célokat tűztek ki önmaguk számára, amiért érdemes volt küzdeni.

Miközben ezt az új blog bejegyzést írtam, kitört a háború Oroszország és Ukrajna között. Emberek százezrei kényszerültek arra, hogy életüket mentve, mindenüket hátrahagyva elmeneküljenek otthonukból. Ezek az emberek is valószínűleg csak nyugodt, normális életre vágytak. Arra, hogy nyugodtan dolgozzanak, nevelhessék a gyerekeiket, utazhassanak, szórakozzanak.

A legtöbbjüknek biztos soha még csak eszébe se jutott, hogy elhagyja az otthonát, egy másik országban kezdjen új életet. Az otthon nyújtotta komfortzóna azonban sajnos egyik pillanatról a másikra veszélyzónává vált.

Természetesen nem ilyen esetre gondoltam, amikor erről a témáról kezdtem írni. Nagyon bízom benne, hogy valahogy békésen megoldódik ez a helyzet és a továbbiakban sem fog senkit sem ilyen tragédia arra kényszeríteni, hogy változtasson az életén.

Összefoglalva: amennyiben nem lépünk ki a komfortzóna látszólagos biztonságából, lekorlátozzuk magunkat, nem tudjuk kibontakoztatni valódi képességeinket. Ennek híján pedig nem érhetünk el valódi sikert. Mindenkinek sok bátorságot, kitartást kívánok céljai megvalósításához. A legfontosabb pedig az, hogy ne várjuk meg, hogy a sors döntsön helyettünk!