Nyelvtanulásra bármikor adhatjuk a fejünket, de ilyenkor nyáron talán még több időnk van rá, illetve még több hasznát vesszük.
Sajnos sokak rendelkeznek különféle tévhitekkel a nyelvtanulássalTévedés. Van haszna a nyelvtanulásban? kapcsolatban.
1. tévhit: Csak gyerekkorban lehet jól megtanulni egy nyelvet.
Mindenféle tudományos fejtegetés helyett most csak pár ellenpéldát hozok.
• Az egyetemistákra nagyfokú mobilitás jellemző. A mi egyetemünkön például korábban rendszeren tanultak magyarul kínai tisztek. Meglepő, milyen jó eredményt értek el egy év alatt. A Zeneművészeti Egyetemen sok japán hallgató tanul, ők is meg tudják tanulni a magyar nyelvet.
• Rengeteg felnőtt vesz részt nyelvtanfolyamokon. Ezeken a tanfolyamokon általában különböző életkorúak a résztvevők, valamint eltérő műveltséggel rendelkeznek, de akik kellően motiváltak, mind sikert érnek el. Egy közeli barátom így tanult meg felsőfokon öt nyelvet.
• Sok ember külföldön vállal állást a kaland, vagy a jobb megélhetés reményében. Ilyen esetekben természetesen ők magas motivációval rendelkeznek, így képesek arra, hogy viszonylag rövid időn belül elboldoguljanak az adott nyelven. Egy angol ismerősöm egy évet élt Magyarországon, és ezalatt a rövid idő alatt majdnem anyanyelvi szinten megtanult magyarul.
Ezek a példák is alátámasztják, hogy egyáltalán nem lehetetlen vállalkozás felnőtt fejjel nyelveket tanulni. (Ráadásul egy kisgyerek, aki anyanyelvi környezetben pillanatok alatt megtanulja a nyelvet, abból kikerülve ugyancsak pillanatok alatt el is felejti azt.)
Természetesen erről a témáról rengeteget lehetne beszélni, azonban most csupán arra szerettem volna rávilágítani, miért csak egy újabb kifogás az, hogy csak gyerekkorban lehet jól megtanulni egy idegen nyelvet.
2. tévhit: A nyelvtanulás túl sok időt vesz igénybe.
Hadd mondjam el, mindjárt az elején, hogy ez egy nagy félreértés! A nyelvtanulás lehet rugalmas, és testre szabott. Nem kell mindig ugyanazon időpontban, ugyan addig foglalkozni a tanulással (bár van előnye a rendszerességnek), lényeg a hatékonyság!
Íme, néhány tipp, hogyan tudsz „ellopni” egy kis időt a nyelvtanulásra.
1. Használd ki az apró szabad perceket. A munkahelyeden kávészünetben hallgathatsz podcastokat, nézhetsz rövid videókat.
2. Alakíts ki új szokásokat. Kelj fel egy kicsit korábban, vagy feküdj le kicsit később, mint a családod. A kora reggeli és késő esti csendben jól lehet tanulni.
3. Amikor az interneten „lógsz”, keress olyan témákat, amik érdekelnek, de ne magyarul olvasd, vagy hallgasd ezeket, hanem azon a nyelven, amit tanulsz.
4. Használd azt az idegen nyelvet a mindennapi életben. Küldj üzeneteket külföldi barátaidnak, csevegj velük.
5. Tanulj útközben. Villamoson, buszon, vonaton remekül lehet tanulni.
3. tévhit: Nincs nyelvérzékem.
Sokan élnek ezzel a kifogással, amikor nyelveket kellene tanulniuk, vagy amikor nem érik el kívánt eredményt, nem haladnak olyan gyorsan, mint ahogy szeretnék. Sajnos ez a kifogás sem valós!
Az úgynevezett „nyelvérzék” nem egy olyan adott képesség, ami valakiben vagy megvan, vagy nincs. A nyelvtanulás elsősorban kitartást, elkötelezettséget és sok-sok gyakorlást követel. Bárki képes megtanulni egy idegen nyelvet (talán nem pont anyanyelvi szinten), ha megfelelő módszereket használ és kellő időt szán rá.
Lássunk pár érvet, ami azt támasztja alá, hogy miért nem állja meg a helyét az a kifogás, hogy „nincs nyelvérzékem”.
1. Az anyanyelvét mindenki képes megtanulni, még akkor is, ha kezdetben nehéznek tűnik is. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy legyünk türelmesek magunkhoz. Magyarul se máról holnapra tanultunk meg.
2. A nyelvtanulás egy folyamat, nem egy pillanat alatt megy végbe, ráadásul mindenki a saját ritmusában halad. Ha tényleg elkötelezett vagy és folyamatosan gyakorolsz, hamarosan észre fogod venni a fejlődést.
3. Tanulás közben ne csak a nyelvtani szabályokra koncentrálj.
Próbáld meg „élettel” megtölteni a nyelvet. Próbáld meg gyakorlatban alkalmazni, ismerkedj az adott nép szokásaival, kultúrájával. Ha valóban érdeklődsz ezek iránt, akkor nagyobb motivációval fogsz tanulni.
Igazából „tévhit” helyett inkább a „kifogás” szót kellene talán használni, mert valójában ezek inkább csak önigazolást szolgáltatnak arra, hogy miért nem tudtunk megtanulni egy idegen nyelvet.
Akik tényleges haladást és sikert akarnak elérni, azoknak sok esetben „csak” alapvetően meg kell változtatniuk a hozzáállásukat a nyelvtanuláshoz.