Igen, előfordulhat, hogy valaki olyan jó a szakmájában, hogy bármekkora terhet raknak is rá, nem mond nemet, hiszen akár megtiszteltetésnek is veheti, hogy ennyire számítanak rá. A vezető pedig nem veszi észre, hogy milyen kiégés közeli állapotban van esetleg az a kollégája, akire a leginkább számít.
Ha megszoktuk, hogy Gézára mindig lehet számítani, fel se merül talán bennünk, hogy mást kérjünk meg egy prezentáció megtartására, egy beszámoló megírására. Közben pedig Géza már rendkívül túlterheltnek érzi magát, a magánélete pedig már nem is létezik.
A maximalizmus, a „nem tudok nemet mondani” jellemző lehet ez azokra, akiknek a top motivátora a Szakértő. Számukra nagyon fontos a szaktudás, valamint az, hogy szakmájukban elismerjék őket.
A Szakértő az Eredmény klaszterbe tartozik, így főképp a jelenre, az aktuális megoldandó feladatokra koncentrál. Így fennáll annak a veszélye, hogy elfelejt magára is gondolni, olyan dolgokkal foglalkozni, amik emelni tudják a motivációs szintjét.
Hogyan tud egy Szakértő úgy foglalkozni számára örömet jelentő dolgokkal, hogy közben „szakértőségét” is megéli? Vehet például magának olyan könyveket, amik a számára érdekes témákról szólnak. Mentorálhat – akár önkéntesen – fiatalabb kollégákat, egyetemistákat, tarthat ismeretterjesztő előadásokat.
Már elég sokan rájöttek arra, mennyire nem igaz, hogy a „kemény munka meghozza gyümölcsét”. Nem elég sokat dolgozni, nagyon fontos, hogy közben boldogok is legyünk, hiszen a boldogság olyan állapot, ami életünk minden területére kihat, tehát a munkánkra is.
Egy jó munkahelyi vezetőnek észre kell vennie, hogy ki az, aki a kiégés felé tart, és jó esetben rendelkeznie kell olyan stratégiákkal, amivel ezt meg lehet előzni. Amennyiben úgy érzi, hogy nem rendelkezik olyan érzékenységgel, hogy ezt észre vegye, készíttesse el kollégái Motivációs Térképét. Ez százalékban kifejezve mutatja meg, ki, mennyire motivál, kinek mennyire vannak feltöltve, vagy éppen lemerülve a „akkumulátorai”.
