Reziliencia – Gyorsan változó világunkban szélsebesen kell tudnunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Nagy lelki rugalmasság kell ehhez.
„ A nagy válságokban a szív vagy megszakad, vagy megacélozódik.” Honoré de Balzac
Jelenleg számos olyan dologgal kell szembe néznünk, amik megnehezítik az életünket. A klímaváltozás, gazdasági válság, migráció, háborúk globális problémája mellett mindenki életében adódnak különböző nehézségek, mélypontok, kudarcok.
Azok az emberek, akik nem találnak megfelelő kapaszkodókat, könnyen padlóra kerülhetnek. Nem véletlen, hogy olyan sokan lesznek depressziósok, súlyosabb esetben akár öngyilkosok is.
Miért van az, hogy velük ellentétben vannak olyanok, akik meglátják a lehetőséget egy kihívásban, sőt sokszor elébe is mennek annak. Miben mások ők? Mivel rendelkeznek, amivel mások viszont nem?
A válasz egyszerű, megfelelő rezilienciával, lelki rugalmassággal. Ez teszi lehetővé, hogy ha két vállra fekteti is őket az élet, van erejük felpattanni, mint egy keljfeljancsi.
Szerencsére, akinél ez nem egy veleszületett adottság, azoknál is ki lehet alakítani. Természetesen ezt a változást sem lehet máról holnapra előidézni, de sok jó technika létezik, mely segítségével kellő gyakorlással, odafigyeléssel bárki megtanulhatja.
Nézzük meg, milyen tényezők alakítják ki a rezilienciát.
· ÖN-tudatosság (legyünk tudatában érzéseinknek, gondolatainknak)
· ÖN-szabályozás ((tudjuk megváltoztatni a gondolatainkat, érzelmeinket)
· szellemi agilitás (képesnek kell lenni arra, hogy különböző nézőpontból lássuk a dolgokat, rendelkeznünk kell egy elképzeléssel, mert akkor van mire törekedjünk)
· optimizmus
· alapos ismeretek, hatékonyság (tisztában kell lenni azzal, miben vagyunk tehetségesek)
· kapcsolatok (legyenek olyan emberek körülöttünk, akiben megbízhatunk)
· spiritualitás (kapcsolódás valamihez, ami túlmutat rajtunk)
· pozitív intézmények (család, munkahely, valamilyen közösség)
Fontos megjegyezni, hogy ezek egymást erősítő képességek, nem különálló dolgok.
Végezetül pedig két gyakorlat, ami segíthet kialakítani a rezilienciát.
1. Gondoljon egy nagy vitára, ami nemrég történt.
Gondolja át ezt a vitát egy semleges harmadik személy szemszögéből, aki mindkét félnek jót akar. Mit gondolhat ez a személy a vitáról? Hogy látná a vitapartnere szemszögéből a dolgot? Hogy találná meg, milyen jó származhat a vitából?
2. Gondolja el, legutóbb mi segítette egy nehéz helyzetben.
Milyen támogatást kaptam? (Felhívtam a legjobb barátomat.) Mi tartott cselekvésben? (Elvittem a kutyát sétálni.) Milyen „bölcsességek” tartottak reményben, bátorítottak? (Elgondolkoztam azon, mit kell a jövőben másként csinálnom.) Hogyan kerestem a megoldást? (Időpontot kértem egy coach-tól, beszéltem egy fejvadásszal stb.)
Amint az a fentiekből is látható, a reziliencia nem nyújt védelmet a különböző nehézségek ellen, azonban segít talpra állni, amikor úgy érezzük, egy nagy „pofont” kaptunk az élettől.
