Ez a tanmese néhány elültetett magról és annak a terméséről szól.
Volt egyszer egy vállalatigazgató, aki elhatározta, hogy visszavonul. Előtte még szerette volna kiválasztani az utódját.
Hogy eldöntse a kérdést, minden jelöltnek adott egy magot, és arra kérte őket, hogy egy évig gondozzák, majd pedig az év elteltével mutassák meg neki, mit neveltek a magból.
A jelöltek között volt Jim is, aki hazamenve izgatottan mesélte el a feleségének, milyen feladatot kaptak. A felesége adott neki cserepet és földet, Jim pedig elültette a magot.
Telt-múlt az idő, mindenki szorgalmasan öntözte a magot, amit kapott, azonban nem történt semmi. Ennek ellenére az irodában mindenki, kivéve Jimet, azzal dicsekedett, hogy milyen szépen kikelt a mag, milyen gyorsan növekszik a növény, milyen szép virágokat hozott.
Jim nem mert egy szót se szólni, mert akárhogy öntözte is a magot, abból nem kelt ki semmi. Nem értette, mi történhetett. Nagyon elkeserítette, hogy annak ellenére, hogy esélyes jelöltnek tekintette magát, hiszen kiváló munkát végzett, minden jel arra mutatott, nem ő lesz a következő vezérigazgató.
Fél év elteltével a kollégái mind bevitték a növényeket az irodába, amiket a magból keltettek ki. Egyik szebb volt a másiknál. Jim csak hallgatott és nagyon szégyellte magát, hogy képtelen volt kikeltetni egy magot.
Amikor eltelt az egy év, a vezérigazgató újra behívta a jelölteket és megkérte őket, mutassák meg neki, mit neveltek a magokból. Egyik növény szebb volt másiknál. Jim rettentően kínosan érezte magát, hiszen ő volt az egyetlen, aki képtelen volt megbirkózni egy ilyen egyszerű feladattal. Megpróbált a terem végében meghúzódni, de a vezérigazgató meglátta, és arra kérte, menjen oda hozzá.
A vezérigazgató megkérdezte, hogy mi történt a maggal, mire Jim bevallotta, hogy az bizony nem kelt ki. A vezérigazgató ekkor bejelentette, hogy Jim lesz az utódja. Mindenki meg volt döbbenve, leginkább Jim maga.
„Hogy lehet ő az új főnök, hiszen ki se kelt a mag, amit elültetett?” – suttogták a többiek.
A vezérigazgató ekkor elmondta, hogy mindenkinek főtt magot adott, lehetetlen lett volna belőlük bármit is növeszteni. Az összes jelölt közül csak Jimnek volt bátorsága bevallani, hogy nem kelt ki a mag, amit elültetett. A többiek mind csaltak, mert amikor látták, hogy nem kel ki a mag, egyszerűen vettek helyette egy növényt, és azt mutatták meg.
Ha őszinteséget vetünk el, bizalmat aratunk.
